Azt már tudjuk, hogy a tea főzet a teacserjék szárított leveléből és rügyeiből készül. Vannak viszont olyan teák is, amik tealevelet nem tartalmaznak, viszont más szárított növényi leveleket, vagy terméseket igen, ilyenek például a gyógynövények, fűszernövények, vagy a gyümölcsök főzetei. A teacserje Ázsiában honos növényfaj, a belőle készült tea innen terjedt el az egész világon.
A tea Európai elterjedését a briteknek köszönhetjük, Kínából tengeri úton szállították el hozzánk. A tea nem csak tengeri úton terjedt el a világon, a szanszkrit, orosz és farszi területeken illetve Észak-Európa néhány országában a teát csáj-nak ismerik, ami azt mutatja, hogy teájukat valószínűleg nem tengeri, hanem szárazföldi úton kapták, feltehetően a selyemúton keresztül (mandarin nyelven a teát chá-nak ejtik). Napjainkban az egyesült államokban számos kávéház kezdett el tejes, édes, fűszeres teát árulni chai néven. Ezek távoli elődjeinek nevezhetjük az indiai receptek alapján készült italokat. Európában a teának Angliában alakult ki a legmeghatározóbb kultúrája, itt valóságos társadalmi eseménnyé nőtte ki magát az 5 órai tea szokása.
A teát eredetileg orvosi célokra használták, mint gyógynövény került be először a napi italok közé. Felfedezéséről számos legenda szól, az egyik legenda szerint a Teát Buddha fedezte fel, amikor egy nap a kertben meditálva egy tealevél hullott a csészéjébe. Egy másik történet szerint Bódhidhamra nevéhez fűződik a főzet felfedezése, amikor ugyanis lemetszette a szemhéjait, hogy ne hulljon álom a szemére meditáció közben a lehulló szemhéjak helyén nőttek ki az első tearügyek. Vannak akik a teát Sen Nung kínai császár nevéhez fűzik, a legenda szerint ugyanis forró ivóvizébe utazás közben a vad teanövényről levelek hullottak, így eredményezve sárgás-barnás folyadékot. A császár kíváncsiságból megízlelte a főzetet, és megkedvelte azt.
Ahogy már korábban is említettük, a teának számos változata van, itt a feldolgozási módok is nagyban változhatnak. Nagy átlagban azonban minden teát kétféleképp dolgoznak fel, az egyik a hagyományos kézi, ortodox módszer, ahol a főleg a jobb minőségű leveleket használják fel. Ez a típusú feldolgozás jó minőségű, laza teát eredményez, nem véletlenül az ínyenc teázók kedvence. A tealeveleket először fonnyasztják ventilátorok segítségével, majd kézzel vagy két recézett hengerelő segítségével sodorják, majd erjesztik, fermentálják, ezt követően pedig szárítják.
A CTC módszert a rosszabb minőségű tealevelekhez használják, általában teafilterekhez, vagy sűrítményekhez. Ez a módszer hatékonyan készít jobb minőségű végterméket közepes minőségű vagy gyenge levelekből.
A zöld teát nem fermentálják, ehelyett forró vaslábasokban pörkölik, gőzölik néhány percet, majd az asztalon sodorják, és ezt kétszer vagy többször ismétlik.
A teának hagyományosan hat csoportba sorolják aszerint, hogy a fermentációs folyamat hogyan zajlott le. A fehér teák a nagyon fiatal levelekből készülnek, melyek nem oxidálódtak, a sárga teák csak kíméletes erjedésen esnek át, majd nedves ruha alatt gőzölik, míg elérik jellegzetes sárga színüket.. A zöld teákat nem fermentálják vagy oxidálják. Az oolong teák megsodort és hervasztott teák, melynél az oxidációs folyamatot a közepén állítják meg. Az általunk fekete teának nevezett teák a kínai, koreai, japán és bengáli nyelven is vörös teaként ismertek, hiszen a fermentált, zúzott vagy sodort tealevelekből készült főzet inkább vörös színű, mint fekete. A puer tea a kínaiak fekete teája. A teák azon különleges csoportja, ahol a teát gőzöléssel majd préseléssel tömbösítik. Míg a legtöbb teát a szedésének és feldolgozásának évében elfogyasztják, addig a puer tea több mint 50 éves is lehet. Az eltelt évek alatt a tea jellegzetes, erőteljes ízt kap, a tömbökön vagy golyókon kialakult penészréteg okoz. Ezeket a teákat hosszú ideig áztatni kell, penicillin tartalmának köszönhetően pedig gyógyító hatású. Vannak teák, amik ebbe a csoportosításba nem férnek bele, ezeket főként gyógyításra használják, ilyen például a csung csa tea.
A teák főzetének nagyon sok élettani hatást tulajdonítanak, a különféle teák pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért fogyasztás előtt mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy hogyan hatnak a szervezetre. Általánosságban nincs kedvezőtlen mellékhatásuk, viszont élénkítő hatásuk miatt okozhatnak álmatlanságot.